‘Személyes’ kategória archívum

[Állás] LibreOffice támogató

Kelemen Gábor, 2017. június 13. kedd

Kollégákat keresek LibreOffice bevezetési projekt támogatására!

Hatalmas szakmai kihívás, fiatalos csapat, izgalmas szakmai közeg, az informatika széles területét lefedő szaktudással rendelkező kollégák, remek munkahely – nem pont olyan jó, mint az OBI, de közel van hozzá – sokrétű fejlődési lehetőség.

Versenyképes fizetés dress code nélkül, de cafetériával!

További részletek és jelentkezés: http://nisz.hu/hu/alkalmazástámogató-libreoffice

LibreOffice konferencia 2016

Kelemen Gábor, 2016. szeptember 21. szerda

Idén is volt LibreOffice konferencia, és ha már a szomszédban van, elmentem okosodni.
Múlt hét előtti szerdán kezdődött, most néhány érdekesebb előadásból kiemelem a számomra érdekes, fontos részeket, a menet közben gyártott jegyzeteim alapján.

Az első nap a marketinges előadásokat ültem végig, az első téma az újságírókkal való kommunikáció, azaz hogyan lehet őket rávenni, hogy írjanak a termékről. Ezt a TDF egyik új, marketinges alkalmazottja tartotta, aki az újságírásból nyergelt át a másik oldalra.
• Utána kell nézni, mit írtak eddig, olyan fókuszú dolgokat kell nekik kiemelni.
• Röviden kell összefoglalni, mit akarunk mondani nekik, miért érdekes épp most a termék.
• Zsargon nem kell, hasznos dolgokat kiemelni, buzzword tilos. Használható: impressive, remarkable, market-leading, feature-rich.
• Egyszer rá lehet kérdezni, hogy megkapta-e az e-mailt, ha nem írt semmit. Nézzük meg, mit írt. Hibákat civilizált hangnemben javítsuk.

Marketingstratégiákról is volt szó, ez már a konkrét bevezetésekhez szól, és leginkább az egyes szervezetek felé való kommunikációról:
A változással szembeni ellenállás az elsődleges probléma. Meg kell tervezni a projektet, és akkor nem lesz ilyen jellegű komoly gond, ha lehet számítani a változásra.
• Kommunikálni kell a bevezetést, mielőtt megtörténik
• Szabad szoftver előnyeit kommunikálni, az áron kívül. Például: Nagyon sokan használják, és a minőség javulását várják, elterjedésének növekedését.
• Ki áll mögötte? A TDF! Német alapítvány, választott bizottságok irányítják, szabályok vannak a minőségbiztosításra is -> megbízható társaság.
• Nem csak a szoftvert kell lecserélni, a gondolkodásmódot is. Ez oktatást jelent, interoperabilitási és újrafelhasználási szempontból jobb dokumentum(sablon)ok készítését.
• Menetrendet kell készíteni, és közzétenni a szervezeten belül.
• Nyílt szabványok használata fontos. Az ODF azért jó, mert interoperabilis (bár szerintem inkább intraoperabilis, főleg ha a másik szoftver nem implementál egyes szabványrészleteket).
• Használjuk a Coverity scant. Ez biztonságosabbá teszi, a projektet az amerikai kormány is támogatta. Ezzel is a bizalom erősíthető, hiszen a vizsgálat eredménye és a javítások ténye ellenőrizhető, nyilvános adat.
• Előző miatt is kevesebb CVE van LO-ban, mint MSO-ban.
LTS verziót érdemes venni nagyobb szervezeteknél, ahol fontos az állandóság.
• Oktatás fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni.

Szintén érdekes előadás volt ezen a napon a “Nők az LO-ban” című, ahol a más projektekből is ismert problémáról volt szó:
• Arányuk 3% fejlesztők közt, 10% a tagok közt.
• Ez kevés, jobb lenne a termék, az elfogadottsága, kliensek száma is.
• Megoldás: a bizonytalansági probléma megoldható outreach programokkal, női példaképekkel/mentorokkal, folyamatos extra figyelemben részesítéssel. Maguktól nem jönnek, kifejezetten keresni kell őket. Hobbiszinten nem várható a felbukkanásuk a „második műszak” miatt. Megoldási ötlet: alkalmazottként előnyben kell részesíteni a nőket, erre az előadó mutatott is példa álláshirdetést.
• A konferenciák, találkozók alapvetően nem családbarát események. De vannak jó példák, amik átvehetők.
• A hacker kultúra úgy általában nem elég barátságos ebből a szempontból, ezt csak lassan lehet megváltoztatni.

Este meglátogattuk a konferenciát szervező brnói Red Hat irodát, és a társaság erre fogékony része egész estés hackelést végzett, amit csak a konnektorok (és a pizzák) véges száma tudott korlátozni.

Csütörtök volt a legérdekesebb nap, ekkor volt szó a migrációs tapasztalatokról.
Kezdetnek azonban egy érdekes interoperabilitási előadásra futottam be, egy müncheni fejlesztő amiatt panaszkodott, hogy amit a felhasználók hibának észlelnek, az a fejlesztők szerint normális viselkedés – elvégre ki várja el, hogy egy C:\ kezdetű fájlhivatkozás működjön Linuxon? Érdekes volt, mert az ördög itt is a részletekben rejlik, és bemutatta, hogy a Bugzillán (vagy gerriten) keresztüli kommunikációnak hol vannak a határai. Remélem, sikerült személyesen átlépni ezeket, meglátjuk.

Vissza a migrációra, egy energikus előadás jött Nantes-ból, „Hogyan lehet rávenni a közreműködésre a szervezeteket?” címmel.
Ez egy elég nagy francia város, 5000 felhasználó, tavaly áprilisban fejezték be a migrációt.
Probléma: a migrációra van igény, de közreműködésre nincs. Címszavakban:
A pénzügyes embert kell meggyőzni.
• 1,6M €-t spóroltak, ismétlődő megtakarítás
• Minél tovább maradunk LO-n, annál többet spórolunk
• Növeli a felhasználók számát (szervezeten belül).
• Megvédi a migráció ROI-ját -> ezért kell közreműködni.
• Önmagát erősíti

Problémák:
• A közbeszerzési folyamat zárt forrásra van kitalálva
• Ha nem értünk hozzá, hogy tudjuk, ki a jó beszállító?

Figyelemre méltó momentum volt, hogy itt erősen kikényszerítették a váltást, idővel letörölték az MS Office-t, és kifelé is elkezdtek ODF-eket küldözgetni.

Következő előadás a LibreDifesa projektről szólt, ez az olasz hadsereg migrációs projektje. Címszavakban:
• 120k gép, 28M € spórolás 4 év alatt
• ODF formátumot vezetnek be
• Okok: a pénznek máshol is van helye, pl képzés, testreszabás, folyamatok átszabása
• ODF, hosszú távú megőrzésre
• Az olasz jog előírja, hogy próbáljanak szabad szoftvert használni (csak nem mindenki tartja be).
• Szállítófüggés megszüntetése

A TDF hozzájárulása ebben:
• a migrációs protokoll alkalmazása, képzések a felső vezetésnek, kommunikációs dokumentumok készítése, meglévő belső képzők képzése, mentorálás új képzőknek.
• e-learning a különbségekről, szabadon elérhető
• belső kommunikáció támogatása információs doksikkal
• külső kommunikáció a sajtóval, konferenciákon előadás
• migráló közigazgatásokból hálózat szervezése, ismeretek megosztása

5 fontos kérdés és válasz, amik a projekt során felmerültek:

  1. Ez időpazarlás!
  2. ∘ Képzést kaptok, jobbak lesznek, kevesebb támogatást kell kérni
    ∘ Belső folyamatok áttekintése
    ∘ Jobb dokumentumok állnak elő

  3. Több támogatási kérés lesz!
  4. ∘ Nem lett

  5. Doksikat át kell nézni!
  6. ∘ Igen, de csak kis részét.

  7. Panaszkodás lesz!
  8. ∘ Felhasználók 10%-a csak.

  9. Kapunk támogatást?
  10. ∘ Van közösség.
    ∘ Vannak cégek.

Újból Nantes-é lett a pódium, ezúttal a projekt tapasztalatai alapján kaptunk visszajelzéseket.
• Lényeg: migráció = változáskezelés!!!
• A felhasználó nem örül a változásnak.
• A felhasználó teszi meg a változást, csak segíteni tudunk, nem lehet helyette megcsinálni.
• Keményen kell tolni, hogy megtörténjen.

4 állapota volt a projektnek:
• Változás igényének meghatározása

  • Régi az office (2003 volt nekik), le kell cserélni. Ez az állapot úgy 2010-ben állt elő.
  • Lehetőségek:
    ∘ MS upgrade (drága)
    ∘ Felhő (akkoriban rossz volt)
    ∘ LO: olcsóbb, szállítófüggetlenség, nem nehezebb a többinél a változáskezelés a technikai problémák tekintetében
  • Az elavult szoftverek inkompatibilisek a külvilággal, és sebezhetők is

• Előkészítés és tervezés

  • A migrációt automatizálni, szabványosítani kell
  • Támogatást megszervezni, minél kevesebb probléma jön, annál jobb
  • Kommunikáció előkészítése
  • Kockázatok és lehetőségek, különféle szereplőknek
  • ‣ Felhasználói felmérés: otthon használ-e LO-t, szerinte használható-e munkára? Szerintük zömmel: igen!
  • ‣ Külső doksik módosítása: mennyiszer csinálod, milyen céllal? A többség nem csinál ilyet, RW módban!
  • ‣ Kísérletezés: önkéntesek toborzása, használják a napi munkára.
  • Képzés kell
  • Dokumentum konverzió kell
  • ‣ Probléma: Zárt szoftverek MSO-függése
  • Teljesítmény
  • Makrók – 2% használja

• Megvalósítás

  • kommunikáció: elmondták, mi fog történni, a reakciókra megmutatták, hogy DE, működik.
  • Automata migráció: osztályonként történt a migráció, előtte felmérés. Mit használsz zárt a Office-függő alkalmazásokból? Mire használod? Hogyan van beállítva a géped? A konfiguráció automatikusan megtörtént adott napon.
  • Támogatás
  • Mindenkit migráltak, a régi szoftvert eltávolították.
  • ODF használata, LO-ra kényszerítés a többiek felé
  • Visszajelzés gyűjtése, 50 felhasználónként egy támogató. Visszajelzést megmutatták a vezetésnek.
  • Kommunikáció gyakran.
  • Ha egy külső program MS-függő: az árba az MS szoftvert is beleszámolva sokkal drágább. A számítás megváltoztatása óta nem nagyon ajánlanak ilyet a külső partnerek!
  • Külső dokumentumok: korlátozzák, a felhasználók képzésének része az ODF küldés és kérés

• Fenntartás
(erről nem jegyzeteltem)

Következő előadónk Tajvanról jött, és az ottani fejleményekről számolt be.

Tavaly már volt szó egy megye közigazgatásának sikeres migrációjáról, megírta az újság is.
Jelentette a főnökségnek, akik a helyi hivatalokhoz fordultak: hogyan migrálnátok ODF-re. Tehát nem az volt a kérdés, hogy akarjátok-e :).
Azóta további megyék migráltak: 4 másik teljesen, részlegesen 2 megye.
Minisztériumok közül 3 teljesen, 2 részben migrált, 2 érdeklődik.

Kommunikáció: 3 szempontot hangsúlyoznak az ODF-ről:
• OOXML vs ODF mint szabvány:
∘ MSO 2013+ nem fut XP-n. Még mindig sok gépen Windows XP-t használnak, és az MS Office újabb verziói ezt már nem támogatják. Így a rendszert is frissíteni kellene, ami növeli a költségigényt.
∘ A többi MSO verziót is egységesíteni kellene
∘ Mi van, ha jön új verzió: megvesszük? Mi van, ha árat emelnek?

További érvek, problémák, megoldások:
• Mi lenne, ha egy olyan formátumot használnak, ami egyetlen cégtől függ? A cég bármikor megváltoztathatja.
• a svéd közbeszerzési szervezet 46 nyílt szabványt javasol, OOXML-t nem.
• Problémákkal való szembesülés: idézz fel kellemes emlékeket a korábban használt szoftverekről… az összeomlásokról, kék halálokról. Mit teszel? Újraindítod, újratelepíted, de nem menekülsz el. A LibreOffice-t is így kell megközelíteni!
• Intézmények közti ODF küldés: MSO-val készített ODF “rossz”, ne használják. Ezzel is motiválják a többieket a váltásra.
∘ Jövőbeli terv: Egységesítik azt az LO verziót, amit mindenki használ, valamiféle LTS verziót szeretnének.
Probléma: Hamarosan az LO is dobhatja az XP támogatását, de az LTS verziót még az ezt megelőzőre építik.

Volt még egy érdekes előadás, de nem a migráció témájában. Az ODF változáskövetés újratervezéséről szólt, amivel jelenleg vannak tervezési problémák, ezek miatt nem is implementálták minden jelentősebb ODF-előállításra képes szoftverben. Ez interoperabilitási gondokat okoz.
• A változások nincsenek definiálva ODF szinten
• Definiálni kellene a változásokat, ne legyen XML diff zaj, atomi változások kellenének
• Probléma: nincs egyetértés a projekten belül arról, hogy hogyan kellene továbbfejleszteni a jelenlegi ODF
• Referencia implementáció: félig készült el GSoC-ban.

Nekem úgy tűnik, hogy ebből nem lesz nagy reform egyelőre.

A nap leghosszabb hivatalos programja az OSBA munkacsoport nyilvános interoperabilitási ülése volt. Zömmel itt arról volt szó, hogy milyen irányba kellene a felhő alapú LO-t fejleszteni, mire lenne igény. Sikerült megfogalmazni egy viszonylag rövid funkciólistát, amelynek kifejlesztésében az OSBA talán szerepet tud vállalni. Másik kérdés volt a külső programok Office-függése, mekkora igény van arra, hogy ezek esetén kiváltható legyen valahogy az MS Office. Ebben nem sikerült kitalálni, hogy merre van előre. Harmadik téma a tényleges interoperabilitási helyzet kibeszélése volt, csak röviden, hogy ki hogyan oldja meg / kerüli meg a kérdést. Pont ezt a részt vártam a legjobban, mert az OSBA-nak van már múltja a hasonlók közös megoldásában, de idáig nem jutottunk el.

Utolsó előadáson Tímár András mesélte el, hogy hogyan lehet csoportházirenddel felügyelni a céges LO telepítést, illetve milyen módon lehet ezt máshol is megvalósítani. Ez számomra nagyon tanulságos volt, sokkal jobban megértettem pár dolgot.

A pénteki napon is volt néhány emlékezetes előadás, az első arról szólt, hogy hogyan oldották meg Münchenben az egyedi kiegészítők felhasználói szintű telepítését a LiMuX munkaállomásokon. A probléma az volt, hogy egyes felhasználóknak szükségük van bizonyos helyi érdekű kiegészítőkre a munkájukhoz, viszont ha más ül le a géphez, ő már ne láthassa ezeket feltétel nélkül. Néhány okosan – bejelentkezéskor, ideiglenes könyvtárakba – létrehozott szimbolikus link volt a megoldás.

Ezután volt még a GSoC student panel nevű előadás, ahol az idei sikeres GSoC-projekteket mutatták be a konferenciára eljutó diákok, köztük Bunth Tamás (Wastack), aki Firebird adatbázismotort hegesztett a Base alá. Jelenleg az egyedi HSQLDB az alapértelmezett, de ennek számos hátránya van, például hogy Java-ban van írva, és nincs aki fejlessze. Hosszabb távon ez kiváltható lehet a Firebirddel.
A többi előadás is érdekes volt, a felhasználói felület átszabása például remekül halad, viszont az imodzsi eszköztár megalkotását kissé haszontalannak érzem :).

Egy előadás a migrációs protokollal foglalkozott. Ez alapvetően azt dokumentálja, hogy hogyan érdemes egy LibreOffice-ra váltást lefolytatni, de a dokumentum viszonylag ismeretlen. Ennek népszerűsítésére elmesélték, hogy nagyjából mire gondoltak, hogyan változtatták az aktuális projektek (főleg a LibreDifesa) tapasztalataival. Néhány fő pontja az előadásnak:

  • Kell migrációs csapat
  • Kell kommunikáció.
  • Pilot nem kell (az a végtelenségig tud nyúlni), helyette hatásvizsgálat, de kb ugyanaz. Haszna: a végén döntés lehet az indításról vagy leállításról. Akár vannak hibák hátra, akár nem.
  • Migráció =/= csere
  • Migráció: viselkedés megváltoztatása, folyamatok megváltoztatása. Javítjuk a folyamatokat, ezt kell kommunikálni. Nem rosszul csinálod, hanem úgy, mint mindenki. De lehet jobban!
  • Ellenállásnak különböző típusai vannak, eltérően kell kezelni:
  • Problémák:
    • Technikai: új doksiformátum kezelése, konverzió, interoperabilitás szabályainak megtanulása
    • Emberi probléma: új program tanulása, ellenállás és motiválatlanság, gyanakvás
    • Hamis problémák: ki kell magyarázni (pl: “úgy akarom csinálni, mint eddig” – csak ezt néha technikailag nem lehet.
  • Erősségek:
    Technikai, pénzügyi, folyamatoptimalizálás
  • Kommunikáció: intranet oldal, vezetőket bevonni, kockákat kiképezni, képzés is része.
  • Külső kommunikáció: nehezebb leállítani a projektet, ha van róla már újságcikk. 🙂
  • Képzési protokollt is érdemes követni (ez lényegében egy részletes képzési tematika).
  • Elhangzott pár hasznos meglátás, érdemes lesz a videót, ha elérhető lesz, újranézni.

    Az utolsó érdekesebb szekció a villám előadásoké volt. Az egyik előadó a Thunderbird közösség vezetője volt, aki felajánlotta, hogy a Mozillánál elhanyagolt Thunderbird projekt beköltözne a Document Foundation szervezete alá, az adminisztratív és marketing területek egyesítése miatt, illetve azért is, mert azonos a célközönség, és a két projekt a munka egyesítésével relevánsabbá válhatna.
    Hurrá-hurrá, erre csak ezt tudom mondani.
    Szerencsére a következő, záró szekcióban valaki rákérdezett a Board tagjaira, akik nem zárkóztak el a Thunderbird befogadásától, de persze még alaposan meg kell rágni a kérdést.

    A záró szekcióban megtudtuk, hogy a következő LibreOffice konferencia Rómában lesz, ahol nemrég született döntés a város migrációjáról. Én biztos ott leszek :).

    Képek a konferenciáról a Document Foundation blogján.

10 éve magyarul

Kelemen Gábor, 2014. április 24. csütörtök

Volt nemrég egy open source konferencia a Computerworld szervezésében, ahol én is elmondhattam a magamét. Mivel idén volt 10 éve, hogy elküldtem az első fordításomat egy szabad szoftveres projektbe, ezért egy kis számvetéssel készültem, illetve arról beszéltem, hogy mit is kéne csinálni, hogy legyenek a jövőben is magyarul jól beszélő szabad szoftverek, mert ahogy most vannak a dolgok, úgy ez nem mehet/nem fog menni tovább. Videó:

Diák:

FOSDEM 2014

Kelemen Gábor, 2014. február 3. hétfő

Hétvégén tartották a FOSDEM konferencia idei kiadása, amelyen az FSF.hu alapítvány támogatásával Németh László és én is részt vehettünk.

Mi is történt ezen a két napon?

Szombaton a szabad dokumentumszerkesztők szobában voltam/unk, ez az OpenOffice és a LibreOffice közös helye volt. Az OpenOffice-os előadások általánosságban nem voltak valami nagy durranások, például amit a lokalizációról mondtak, az kb. az volt, hogy nemsokára (ezt állítólag már 3 éve mondogatja ugyanez a pofa) megoldják, hogy Pootle-ben lehessen az OpenOffice-t fordítani, hát hurrá-hurrá…

Ami érdekes előadás volt, az az import-export szűrős, lényege hogy egyre több és több formátumot tud megnyitni az LO, illetve az ODF-fé konverziót is egyszerűbbé tették.
Érdekes volt még Vajna Miklós előadása is (szokás szerint :)), ő arról beszélt, hogy a jövőben nem csak az importált OOXML dokumentumokból fel nem ismert tulajdonságok maradnak meg, hanem más formátumok esetén sem fog adatvesztést okozni a LibreOffice-ban való megnyitás és mentés, ami igazán szép.
Szintén ígéretes dologról mesélt Michael Meeks, aki a liblibreoffice-t népszerűsítette, amivel a LibreOffice dokumentumkezelési képességei más programokból is használhatókká válnak.
A nap legjobb előadása szerintem Tímár Andrásé volt, aki az e-közigazgatási kompetencia központ által készíttetett LibreOffice adminisztrációs kiegészítésről beszélt. Elmondta hogy ez mire jó, hogyan lehet ilyen beállításokat készíteni, milyen eszközzel lehet terjeszteni a beállításokat (erre a központ által fejlesztett eszközt javasolt, de az még nem teljesen nyilvános. Amint az lesz, itt is lesz róla szó.).

Vasárnap több izgalmas előadáson is voltam, először a Python alapítvány átszervezésével foglalkozón. Érdekes megközelítéssel szeretnék növelni a tagság létszámát: a korábbi zárt rendszert teljesen nyílttá teszik, a tagok több jogosultsági rétegbe sorolódnak; egy egyszerű feliratkozással az alap, az érdeklődési területeket lefedő charterekben való némi munkavégzéssel a szavazati jogot is adó közreműködői tagság érhető el és jogi személyek is “vásárolhatnak” szavazati joggal járó tagságot – ha a szavazati joggal rendelkezők ezt megszavazzák. A szavazás egy e-szavazó szabad szoftverrel történik, aki pedig egy évben 4 szavazást kihagy, legközelebb már nem kell jönnie :). Hja, ha a magyar jogrend olyan lenne, mint az amerikai…

Volt egy közösségszervezéssel foglalkozó előadás, ahol arra hívták fel a figyelmet, hogy a kódolni nem tudó emberek is hasznosak lehetnek, sőt nélkülözhetetlenek, és az ő motiválásuk nem egészen úgy kell működjön, mint a kódolóké, de velük azonos prioritással. Ha meggondolom, akkor józan ésszel látható, mit kell csinálni, csak sokan folyton elfeledkeznek erről.

Az utolsó előadás, ahonnan rendesen fürtökben lógtak ki az emberek, a Horizon 2020 program lehetőségeit bemutató volt. Na ez kivételesen nem processzoron fut, hanem az EU lelkes bürokratáin, és arról van szó, hogy egy csomó kutatási és tudományalkalmazási, technológiai probléma megoldását akarják támogatni a következő 7 évben, ha sikerül formailag helyes és mellékesen értelmes pályázatot beadni. Előbbiben segít az előadó :).

Szintén hasznosnak tűnt találkozni a Joinup újságírójával, akivel rengeteget leveleztünk, de arcot tenni az e-mail cím mögé mégis csak más érzés.

Ma és holnap LibreOffice Hackfest, ami azt jelenti, hogy egy irodaházzá alakított régi gyárban hackelünk LO-közeli dolgokat, például… blogbejegyzést :).

LibreOffice konferencia 2013 – 3. nap

Kelemen Gábor, 2013. október 3. csütörtök

Volt még a konferenciának egy utolsó napja is.

Az előző napokon nem említettem, de ez a nap azért volt érdekes, mert az alapítvány aktivistái, azaz Németh László és én is ekkorra voltunk beosztva az előadásunkkal.

Elsőnek egy, az API-változtatásokról szóló, erősen technikai jellegű előadásra ültem be, tulajdonképpen csak azért, mert korábban generáltam egy olyan patchet, ami egy ilyet tett szükségessé, és pont kapóra jött hogy kikérhetem az előadó véleményét. Szerencsére nem volt kifogása, éljen a LibreOffice-fejlesztők rugalmassága :).

Utána meghallgattam egy érdekes előadást a szaúd-arábiai szabad szoftveres fejlesztőközpontról, amelynek relevanciája, hogy rátettek 7 frissen végzett programozót a LibreOffice-ra, akik a jobbról-balra írás támogatását kezdték el kikalapálni, valamint elkezdtek felkészülni a LibreOffice bevezetésére. Nem sietik el, de mondjuk mutattak néhány vicces, általuk megoldott bugot is, szóval érthető az óvatosság és az alapos előkészítés.

Ezután jött Laci és a LibreLogos előadása. Ő azt találta ki, hogy a Wikipédiába LibreLogoval generált SVG-ket (és SMIL-eket, ami az animált SVG) tölt fel, mellékeli a felhasznált pár soros LibreLogo forrást, és így kelti fel a programozással ismerkedő gyerekek és tanárok figyelmét.

A következő előadás a brazil LibreOffice magazinnal foglalkozott, amelyet nyilván LibreOffice-szal készítenek, és elég népszerű arrafelé, de mint hogy brazilul van, számunkra csak mint jelenség érdekes, tartalomként nem.

És ez után jöttem én, beszélni a munkahelyi projektekről. Kicsit meséltem a kompetencia központról, aztán rátértem, hogy milyen fejlesztéseink is lesznek LibreOffice-közeli témákban. Ez egy hálás téma, az EU Joinup portálja utána “azonnal” (persze az újságíró már három nappal korábban megszagolta a szenzációt, és folyamatosan egyeztettünk a szövegről :)) ki is hozott egy rövid cikket róla. Lényeg, hogy lesz felügyeleti eszköz, és lesz magyarított WollMux, konkrét kódokkal és részletekkel hamarosan tudunk majd szolgálni.

A további előadások már nem voltak olyan izgalmasak (oké, Miklós git alapozója bizonyára jó volt :)), a “nép” is előző este óta folyamatosan gyérült, és a délután zömét már csak a korábbi események dokumentálásával töltöttük. Illetve megünnepeltük a projekt 3. születésnapját, ami pár nappal korábban volt, szolid alkohol- és kiadósabb sütifogyasztással :).

Este elmentünk várost nézni, és igazat kell adjak Hajninak abban, hogy Milánó mint város annyira nem nagy durranás – a dóm persze ott van a szeren, de Milánóban sétálni olyan, mint egy átlagosnál jobban karbantartott pesti kerületben. Viszont találtunk egy “autentikus” kis családi pizzázót, ahol a keddi kínai étteremnél nagyságrenddel jobb pizzát adtak.

Csoportkép a magyar résztvevőkről (köszi Miklós!):

LibreOffice konferencia 2013 – 2. nap

Kelemen Gábor, 2013. szeptember 27. péntek

Második nap, és nem tévedtünk el. Igazából az első előadás, amivel az általam tegnap preferált szekció kezdődött, a főszervezőé volt és 20 perc késéssel indult.

Én a nap nagy részében a migrációs sávon voltam, mert ez egy rém fontos téma. Első előadásként általánosságban definiálták, hogy mi az a migráció, hogyan kell megtervezni, mire kell számítani, hogyan kell kommunikálni, hogyan kell bevonni a felhasználókat, milyen hibákba nem érdemes beleesni. Ezek a dolgok azok, amik sikerre vitték az umbriai migrációt, amiről két előadással később volt szó. Megtudtuk továbbá, hogy a változással szembeni ellenállás természetes emberi reakció, és kezelhető, de ennek elmaradása esetén a felhasználók nagyon gyorsan meg fogják magyarázni, hogy miért nem lehet migrálni. Várható még idén egy migrációs protokoll definiálása, amely a korábban kiadott migrációs white paperen alapul, és a fentieket fogja formálisan is leírni, felkészüléssel, időbeosztással.

A második előadás egy holland migrációval foglalkozó nonprofit szervezet tapasztalatait foglalta össze. Ők pár ezer gépet tartanak kézben néhány alkalmazottal, és szerintük is fontos a felhasználóknak elmagyarázni, hogy mi miért történik (nem, nem azért hogy neki rosszabb legyen, a főnöknek meg új BMW). Először el kell mondani, mit fogunk csinálni (véleményt kérni, oktatni, telepíteni), aztán megcsináljuk amit bejelentettünk. Ezzel elnyerhető a felhasználók bizalma, ami nélkülözhetetlen. Meg kell kérdezni a véleményüket, megismerni az általuk használt munkafolyamatokat, aggodalmaikat, tippjeiket, javaslataikat.

Harmadik előadás az umbriai sikertörténet volt, vagy ahogy ők előadták, szerelmi történet. Ebben az esetben 5 területen dolgoztak: csapat, feladat, kommunikáció, képzés, eszköz.

A csapaton végzett munka lényege a résztvevők közösséggé formálása volt, ez a LibreUmbria projekt egyik eredménye.

A feladattal kapcsolatos munka lényege a projekt megtervezése volt.

A kommunikációval kapcsolatos munka lényege a felhasználók meggyőzése volt, a projekt miértjeinek megismertetése személyes és elektronikus formában egyaránt.

A képzéssel kapcsolatos munka a technikai támogatás, (helyi) oktatók, kulcsfelhasználók és felhasználók képzése volt. A módszerek lényege hogy a technikai támogatás és oktatók személyes oktatást kaptak, a kulcsfelhasználók és a felhasználók távoktatást és kaszkád oktatást is kaptak – a technikai támogatástól és a helyi oktatóktól, ami számukra a személyes oktatás volt. A távoktatást nem tervezték előre, de a jobb skálázódás miatt szükséges volt.

Az eszköz kategóriában a felhasznált eszközöket ismertették, illetve hogy miért választották a LibreOffice-t. Az egyik érdekes kiegészítés (firmacondike) volt a digitális aláírás megkönnyítése, amit az olasz törvények megkövetelnek, ezt ők egy kattintásba sűrítették.

Következő előadás a felhasználói dokumentációk írásáról szólt, és kisebb részben a fordításukról is. Ez utóbbi egy fájdalmas pont, de találkoztam olyan emberrel, aki ugyanettől szenved és elkezdett valamit fejleszteni a fölösleges XML-szemét kihajigálása érdekében.

 

A napot egy érdekes előadás zárta a LibreOffice certifikációról (tanúsítás). Ez egy régóta tervezett és talán jövőre elkezdődő projekt, amelynek lényege, hogy a tanúsított szakembereket nyilvántartja és vizsgáztatja a TDF, így az ügyfelek tudhatják, hogy egy-egy cég hány ténylegesen hozzáértő szakemberrel rendelkezik.

Este hackaton volt, és az előző napival ellentétben itt nem volt tárgynyereménnyel motiválás, mint előző nap, de egy általam generált hibának azért sikerült a végére járnom.

LibreOffice konferencia 2013 – 1. nap

Kelemen Gábor, 2013. szeptember 26. csütörtök

Idén is rendeznek LibreOffice konferenciát, a tavalyi után most is részt veszünk egy kisebb csapattal, az FSF.hu támogatásával. A régebbi aktivisták közül Németh László és én, az új generációt pedig Zolnai Tamás és Pintér Krisztián GSoC-diákok képviselik.

Kedden érkeztünk Milánóba, és városnézés helyett elkezdtünk a másnapi előadásokra készülni. Ez leginkább Tamást és Krisztiánt érintette, a GSoC diákoknak ugyanis szerdán kellett 5 percben bemutatniuk, hogy mit alkottak.

Szerdán az első napirendi pont az eltévedés volt, aztán sikerült beesni egy, a hackelés olasz helyzetéről szóló előadás közepére. A nap első felében csak egy szekció volt, délután terebélyesedett háromszekcióssá a program. Ez az első előadás nem volt túl érdekes, mert túl általánosra sikerült. Aztán arról hallhattunk, hogy milyen migrációs projektek vannak, szintén Olaszországban. Ugyan kívülről nem sok minden látszik, de nem csak Umbria tartományban, de számos más helyen is folyamatban vannak migrációk, és az olasz közösség meglepően hatékonyan kezeli több más város/tartomány közigazgatásának migrációját – mindenképpen jó hír.

A következő előadás a LibreOffice projekt szokásosnak mondható éves beszámolója volt – egyre több közreműködő van, céges és egyéni szinten egyaránt, akik kezdik elhomályosítani az örökölt Sun/Oracle közreműködéseket a kódsorok számát tekintve, elvileg ez volt a lényeg.

Ebéd előtt a LibreOffice körüli cégek gazdasági körülményeiről hallhattunk, ami azért volt érdekes, mert megismerhettük, hogy ezek hogyan képzelik el a saját szerepüket: a helyi kisebb cégek intézményi szinten biztosítanak első szintű támogatást, ha a problémát nem tudják megoldani, akkor egy nagyobb, második szintű támogatásra képes cég szolgáltatásait veszik igénybe (pl oktatás, kisebb hibajavítások), ha pedig ennél is komolyabb a probléma, akkor ezek egy harmadik szintű támogatásra képes cégtől kérnek segítséget, például komolyabb hibák javításához, az interoperabilitás javításához, komolyabb új funkciók kifejlesztéséhez. Az utóbbi két kategória cégei pedig képesek támogatni a TDF-et, amelynek célja a LO-alapú gazdaság fejlesztése (de nem magának a kódbázisnak a fejlesztése).

Ebéd és a kevésbé reprezentatív egyetemi helyszínre való átvonulás után a CloudOn cég képviselője ismertette, hogy mit szeretnének ők az ODF formátummal. Nos, ők alapvetően a felhőben gondolkodnak, és jobb szeretnék, ha a felhasználók dokumentumait nyílt fájlformátumban tárolnák a szervereiken, illetve szeretnék ha az ő alkalmazásuk lenne a legnépszerűbb (de most se áll rosszul), és ennek érdekében fejlesztik a szolgáltatásukat, ODF-alapon.

A következő pont Vajna Miklós (Collabora) előadása volt arról, hogy hogyan is állnak a LibreOffice Writer szűrői az egyes formátumok támogatásával. Elég nehéz lemérni az ilyesmit, mert bonyolultak a szabványok, de megpróbálta. Az XML-alapúak esetén csak a definiált XML-címkéket nézte, azok tulajdonságait egyelőre nem (az egy másik mélység lenne, plusz az import-export sem ugyanaz). Az eredmény, hogy az ODF szabvány majdnem teljesen támogatott (nem meglepő), a DOCX elég jól, de csak kb 80%-ban. Az RTF szabvány meglepő módon rengeteg elemet definiál, amelyeknek kb a harmada támogatott csak. Az egyik legjobban a WW8 szűrők állnak, mivel ezek a legrégebbiek, és ezek a leginkább kompatibilisek a megfelelő MS Office formátumokkal. Persze ennek meg az a hátránya, hogy mint szabvány nem fejlődik, így a LibreOffice legújabb fejlesztései nem lesznek megvalósítva az exportáláskor.

Ezután a GSoC panel következett, ahol Krisztián a LibreOffice Start Center felújításáról beszélt. Szerintem igen jó munkát végzett, és sikerült is jól előadnia magát. Tamás a karakterekre terjesztette ki az oldalakra, szakaszokra és bekezdésekre alkalmazható szegélyt, és az eközben szerzett tapasztalatairól számolt be. Az ő dolga eléggé szerteágazó volt, és az előadása nem sikerült olyan jóra, picit alulmaradt az angol nyelvvel szemben – sebaj, azt a török srácot se dobálták meg, aki az első diáján kijelentette, hogy az angol nyelvtan szabályait most felfüggesztené :).

Utolsó előadásként arra ültem be, amely a kollaboratív szerkesztésről szólt. A legnagyobb gond ezzel, hogy az ODF formátumot nem erre találták ki, amit a meglévő etherpad-szerű szerkesztők használnak, az nagyon eltérő. Emiatt egy kíséleti projekt indult, amely egy webes szerkesztőtt készített, amelybe egyszerre többen is írhatnak, de már képes a dokumentumot ODF-ben exportálni. Egyelőre itt tartanak, hogy mikor lesz ebből LibreOffice-összetevő, az bizonytalan.

És akkor ez volt az első nap, este hackathont szervezett a CloudOn, ahol a cél interoperabilitási hibák javítása volt. Nekem mondjuk épp volt valami sürgős fordítanivalóm, de ezzel együtt sem dobtak ki. Laci megszerelt egy kupac elválasztási hibát, Krisztián és Tamás pedig a közösséggel ismerkedett – kreatívkodtak és a nemzetközi kollégákkal beszélgettek.

GUADEC Brno 3. nap

Kelemen Gábor, 2013. augusztus 6. kedd

Picit lemaradtam, lássuk csak, mi volt.

Ja igen, a 2. napnál elfelejtettem dokumentálni a keynote-ot, ami arról szólt, hogy a 3. világban csomó olyan potenciális felhasználó van, aki már megengedhetne magának egy okostelefont egy okos rendszerrel, ami akár a GNOME is lehetne, de “rendes” számítógépre még nincs pénze – mi lenne, ha ezeket céloznánk meg. Hát szerintem ezzel az ötlettel a Mozillát kéne megkeresni, vagyis várjunk csak… ők ezt már kitalálták. Mások se nagyon látszottak ráugrani a témára, úgyhogy ebből valószínűleg nem lesz semmi.

Szóval harmadik nap. Keynote helyett kérdések és válaszok a GNOME alapítvány kuratóriumával, nem különösebben világmegváltó szinten.

Az első előadás, amin részt vettem a szabad szoftverek és az oktatás témában volt, egy olyan csajtól, aki otthon tanult és a gyerekeit is otthon tanítja (mert az iskola az rosszul működik), némi szabad szoftver bevetésével. Arról beszélt, hogy jó lenne olyan szabad oktatóprogramokat és játékokat készíteni, amelyek bevonják a gyerekeket, például szerkeszthető feladatokkal/pályákkal, hogy ők is érezhessék: be lehet kapcsolódni a szabad szoftverek fejlesztésébe, és ez remek érzés.

Aztán az OPW program eredményeiről hallottunk. Kiderült, hogy a normál GSoC-ba nagyon kevés nő jelentkezik, de ha kifejezetten őket szólítja meg egy program, akkor jönnek sokan és lelkesen, megragadni pedig kb a GSoC-nál szokásos arányban ragadnak meg. Szóval az IT nem “férfimunka” és az se igaz, hogy “mert nem érdekli a nőket”. A legremekebb eredmény pedig hogy már más projektek is átveszik a GNOME-os módszereket.

A dokumentációs projekt állításáról kaptunk a következő előadáson összefoglalót, lényeg, hogy a felhasználói doksi alapvetően jól áll, a rendszergazdai se rossz de a hackfesten (keddtől csütörtökig) jobb lesz, a fejlesztői ugyan jó nagy, de a használhatóságában nem biztosak ők maguk sem. A doksiírás hogyana és mikéntje pedig hát izé… akarták, de nem értek rá, talán majd.

Mérsékelten volt érdekes a vasárnapról áthozott, és a Gnome térkép alkalmazásról szóló előadás, lényege, hogy mostantól lesz földrajzi hely támogatás is.

Utolsó előtti az infrastruktúrát bemutató rendszergazdai előadás, hát ezt nagyon nem tudom felidézni de mindegy is, lényeg hogy mióta van fizetett rendszergazda, azóta sokkal szebb az élet.

A napot villámelőadások zárták, a legjobb hír itt az volt, hogy a gettext új karbantartót kapott, aki egy hónapja kitolt  egy számos fontos frissítést – főleg nyelvek támogatását (js, vala, python 3, illetve gtkbuilder fájlok) tartalmazó – kiadást.

GUADEC Brno 2. nap

Kelemen Gábor, 2013. augusztus 3. szombat

Tegnap a tervek szerint folytatódott a GUADEC, az létezőnél alig valamivel gyorsabb Wi-Fi mellett. Az előadások tegnap eléggé technikai jellegűek voltak, úgyhogy inkább kihagytam őket. De persze nem unatkoztam, némi munkahelyi elmaradás behozása és egy interjú átolvasása mellett sikerült néhány fordítással is haladni, valamint beszélgetni a többi fordítóval az előttünk álló feladatokról. A terv az volt, hogy tartunk egy mini workshopot a keddre ütemezett előtt, ez nem jött össze, de helyette folyamatosan próbáljuk kitalálni, hogy melyik problémánkat ki tudná megoldani, és  mérgezettegér-módban rohangálunk az illetékesek után. A gnome.org honosítás témájában sikerült néhány piruló admint elcsípni, akik megígérték, hogy utánanéznek és bocs hogy nem korábban. Ma ezt folytatjuk.

Délután volt az AGM, találkozó, ahol az egyes csapatok képviselői beszámoltak az elmúlt évben végzett munkáról. Mit mondjak, mindenki nagyon elfoglalt volt, és nagyon sokat dolgozott, és nagyon nagyra becsüljük őket ezért.
Igen, ezek nem az önkritika percei voltak.

Este közösségi program gyanánt filmvetítés CC filmekből – csak az elején voltam, a Your Face is a Saxophone egészen vicces, ajánlom mindenkinek, aki a reklámiparban dolgozik :). A második felét nem vártam meg, inkább elindultam egy kisebb csapattal sörözni – kiderült, hogy mind GSoC diák, és közöttük, beszélgetés közben nagyon-nagyon öregnek éreztem magam :(. Viszont lelkesek, érdeklődők – ígéretes társulat :).

Nem saját fényképek az érdeklődők kedvéért: első nap, második nap.

GUADEC Brno 1. nap

Kelemen Gábor, 2013. augusztus 2. péntek

Újra GUADEC konferencia van, amin részt venni jó mulatság, tehát itt vagyok Brnoban, előadásokat és izgalmas pletykákat hallgatni (utóbbiakról nem beszélhetek, nyilván :P). Mivel a fényképezőgépet és a telefont is otthon hagytam, ezért képek nélküli beszámolók jönnek.
A szerdai nyitóbulit lekéstem, mert a MÁV volt kedves közel egy órát gondolkodni a szerelvény indíthatóságán, utána pedig a szálláshelyül szolgáló koleszban a kelet-európai bürokrácia tartott fel (három ember végzi egy dolgát, ami több tonna fölösleges papírmunka, de hát az nem lehet, hogy munkanélkülivé tesszük Pirikét és Marikát…). De vonatozás közben és buli helyett haladtam a GNOME 3.10 fordítással :D.
Ma előadások, tavalyról ismerősökkel találkozás. Érdekes és kevésbé érdekes előadások, a keynote pl tök jelentéktelen volt (random független játékfejlesztő nörd, komolyan???).

A GNOME jövőjéről szóló előadásból kb. az derült ki, hogy a jövő olyan, amilyenné tesszük – elég szerény megközelítés az Ubuntu Edge és a Firefox OS melldöngetése közti csendben. Azért egy tabletre optimalizált rendszer körvonalait felfedezni véltem, csak még nem vagyunk ott.

Második előadásként egy kezdő közreműködő és a mentora vázolta, hogy hogyan is kell közreműködni a GNOME-ban. Érdekes volt, a lényeg, hogy ki kell ismerni a projekt működését, és ahhoz igazodva kell a mentort ircen/bugzillában nyaggatni. Továbbá kérdezni, kérdezni, kérdezni, és konstruktívnak lenni.
Az ebéd remek volt: k-európai menzakaja – végre valami megszokott a sok rukkolás halpikkelyhabon pácolt polipkarika után :D.
Aaaztán, bevonódás Floss közösségekbe, erős olasz akcentussal, azonkívül megtudtuk az ubuntus tapasztalatokra hivatkozva, hogy jó ha van egy rétegnyi közreműködő az újoncok és a kemény mag között.
A negyedik előadás arról szólt, hogy a GNOME hogyan tagozódhat be a nyílt forrású projektek közé, ami a chicagoi hackerspace GNOME tagozatán keresztül lett bemutatva. Ott sok ember lakik, sok műszaki állás van, és emiatt jókora hackerspace is van, ahol mindenféle dolgot hackelnek az emberek: mindenféle szabad hardvert, szabad szoftvert, közte GNOME-ot is. Náluk az vált be, hogy rendszeresen (hetente? havonta?) tartanak egy 5 órás mítinget a Helyen, ahol 2*1 órát csacsogással, és 3 órát hackeléssel töltenek. Érdekes koncepció, még utána akarok kérdezni! (nincsen nektek családotok?)
Gyorsítsunk, újabb outreach előadás, lényeg hogy ha nem csinálunk tudatosan pozitív marketinget, akkor a trollok és a rossz hírek átveszik az uralmat a sajtóban, de ha igen, akkor meg nem. Remélem érthető! 🙂
Utolsó előadás, Meeks úr dicsőítette a LibreOffice-t (4.0 és 4.1) és az azok új funkcióit létrehozó nagykirály arcokat, például Németh Lászlót (LibreLogo), Zolnai Tamást (Base fejlesztések) és Mocsi Gergőt (Galériakészítő)! Beszélt még a GNOME és az LO kapcsolódási pontjairól, hát számos ponton lehetne fejlődni, ha volna szakértő munkaerő.
Utána közösségi parti, érdekes és szórakoztató beszélgetésekkel, valamint egész jó Helyi Sörrel (Starobrno).

Végül egy kis szubjektív Brno vs Budapest összehasonlítás, +: Brno jobb, -: Budapest jobb, =: egykutya:
• Vasútállomáson angolul beszélő újságos: =
• Korszerű villamosok: +
• K-európai bürokrácia: =
• Nagy kutya után feltakarító fiatal gazdi: +
• Gyalogosokat átengedő autós: ++
• Kaja a menzán: =
• Barátságos bennszülöttek: +
• Barátságos bennszülött, aki a te nyelvedet akarja tanulni: +
• 0,5 l sör ára: +
• Dohányzás szórakozóhelyen: –
• Az Ubuntu Edge megvalósíthatóságában kétkedő nem bennszülöttek: +++
<3.
Folytatás ma!