Blog

# Ubuntu Global Jam

Szerző: Kelemen Gábor, 2010. 03. 10.

A nemzetközi Ubuntu közösség idén tavasszal is megrendezi a Global Jam nevű eseményt, amely remek alkalom a helyi közösségek számára, hogy találkozzanak, tökéletesítsék az Ubuntut.

Ahogy korábban, most is részt veszünk, ezúttal élő rendezvénnyel, amely az őszi akadémia helyszínén, az Infopark Gábor Dénes út 2 alatti D épületében kerül megrendezésre. Az időpont március 27-28, 9-5 óráig. Aki nem tud személyesen megjelenni, az online is részt vehet az #ubuntu-hu csatornán, aki pedig igen, az a közösségi levelezőlistán jelezze.

Ezen a hétvégén a hamarosan kiadásra kerülő Lucid fordításán szeretnénk dolgozni, konkrétan:

Nem kell megijedni, ezek annyira nem nagy falatok, és nem is az lenne a cél, hogy minél többel kész legyünk, hanem a személyes találkozás, és a jó hangulat. Szombaton este előre láthatólag sörözéssel zárjuk a napot, egy később megnevezendő helyszínen. Aki jön, az a következő kitűzők kiblogolásával jelezheti. Te ott leszel?

Kitűző #1 Kitűző #2

# Hunspell 1.2.9

Szerző: Németh László, 2010. 03. 04.

Caolan MacNamara (Red Hat) teljes jogú adminisztrátorként csatlakozott a Hunspell helyesírás-ellenőrző/morfológiai elemző fejlesztéséhez (eddig is az egyik legaktívabb együttműködő volt a Hunspell javítások, foltok beküldésével). Miután a CVS verziókezelő rendszer alá helyezte a kódot a múlt héten, egy tucat foltot integrált. Ennek örömére még három fagyást, illetve kvázi lefagyást okozó problémát javítottam. Az eredmény a Hunspell 1.2.9-es változata.

A CVS-ben közben frissült a kód, a Hunspell saját fejlesztői változatából áttettem a MAP javaslattevő algoritmus bővítését. Ebben a MAP ekvivalenciaosztályokba most már nem csak karaktereket, hanem karaktersorozatokat is meg lehet adni egyszerű zárójelezéssel. A magyar szótárban a MAP eddig csak az ékezetesítésre szolgált. Az affixumállományban található MAP definíciót a következő sorral bővítve a j és ly is egy osztályba kerül:

MAP j(ly)

A régi helyesírási javaslatok a hűjéje szóra:

& hűjéje 9 0: hűjére, hűjébe, hájéje, hajéje, héjéje, Hrabjéje, hűbérije, hűbére, hűdése

Az újak:

& hűjéje 3 0: hülyéje, hűjére, hűjébe

Ékezet nélküli szó javításánál még feltűnőbb a különbség:

Az előző változattal:

& hujeje 4 0: Huetje, hejehuja, Hummerje, Höveje

Most:

& hujeje 1 0: hülyéje

A fejlesztés eredetileg a többszörös ékezetes betűket tartalmazó nyelvek, mint a vietnami vagy a joruba számára készült, lehetőséget nyújtva a több UTF-8 karakterrel leírt betűk (pl. mint az ó alatt még pontot is tartalmazó joruba ọ́) MAP osztályokba sorolására is (de a német ß/ss, vagy a fi/fi ligatúrát tartalmazó szavak kezelésére is jó).

# Fejlesztési beszámoló

Szerző: Németh László, 2010. 03. 02.

Kiadások:

A Kiadványkészítés OpenOffice.org Writer szövegszerkesztővel könyv 0.1-es változata a bejelentésben:

A visszajelzés pozitív. Szabó Péter, a kiváló Magyar nyelvű műszaki–tudományos tipográfia szerzője is megkeresett (személyesen 2006-ban ismerkedtünk meg a debreceni EuroTeX konferencián). Péter sok más mellett javasolta a címsor behúzásának megváltoztatását. Ezzel nekem is gondom volt, de megláttam egy orvosi szövegek helyesírásával foglalkozó kiadványban a következő sávos címsor és bekezdésformázást, amit az OpenOffice.org is képes automatikusan kezelni a bekezdésstílusokkal (nem magától értetődő módon, hanem háttérképként, de tipográfiai pontra pontosan az adott helyre és méretre téve a fekete sávot): http://numbertext.org/tmp/teszt.pdf. Ezt a megoldást Péter is sokkal elfogadhatóbbnak találta. A Hunspell forráskódját CVS-be tette a SouceForge-on Caolan McNamara (Red Hat). Hozzáadta a Red Hat Hunspell foltjait, én is beletettem pár javítást, pl. a következő hibára: http://www.openoffice.org/issues/show_bug.cgi?id=106267

Még lesz benne egy-két javítás, és ki lesz adva hivatalosan is, de a CVS-ből már a javított kód érhető el. (Nagyon jó hír, mivel az utóbbi egy évben nem volt kiadás, pedig olyan vezető cégek is, mint az Apple és a Trados, építették be a Hunspellt termékeikbe.)

Készül egy nem német umlautos, a betűváltozatokban jobban egalizált, az azokból helyenként hiányzó fj/ffj ligatúrákat is tartalmazó változatot a Linux Libertine betűkészletből, amivel a magyar szakszövegek igényes és nyílt forráskódú eszközökkel és betűkészletekkel történő szedése is jobban megvalósítható lesz.

Az új elválasztási programkönyvtárat bejelentettem a Sunnál is.

Rene Engerhard (Debian) meg is nézte már, ő volt, aki anno külön szedte a Hyphen és Hunspell programkönyvtárakat az OpenOffice.org-ban, hogy könnyebben frissíthetők legyenek. A frissítés több helyen szükséges, mivel a Linux-terjesztések OpenOffice.org-jai általában rendszerszintű elválasztási programkönyvtárat és helyesírás-ellenőrzőt tartalmaznak.

A Lightproof 1.4 is kiadásra került az új magyar nyelvi szabályok forrásával.

(Ha még a nemzetközi bejelentés is megtörténne végre, közelebb kerülne a Lightproof az OpenOffice.org-integrációhoz, de ehhez nem ártana az angol nyelvi ellenőrző modult kicsit összekapni. Az amerikai angol elválasztási szótárból készült egy Unicode-ligatúrás változat is, azzal és a Hunspell-lel együtt be lesz jelentve valamikor a közeljövőben terveim szerint az OpenOffice.org Lingucomponent levelezési listáján.)

Kami és Kéménczy Kálmán a Go-oo és OpenSUSE irányában frissítették a magyar szótárakat. Tímár András a hu_dicts OpenOffice.org kiterjesztésben és a Mozilla AMO-ban (ahol most kivételesen gyorsan ellenőrizték a kiterjesztést).

Bővített magyar elválasztási minták az unicode-os f-ligatúrát tartalmazó szavak elválasztásával (nem választ el hibás helyen ligatúrák esetén sem). A minták megint Unicode (UTF-8) karakterkódolásúak, mivel sikerült unicode-osítani a feltételes elválasztójelek beszúrását segítő párbeszédablakot Orvietóból visszafele): https://sourceforge.net/projects/magyarispell/files/OOo%20Huhyphn/v20060713-0.2/

Hyphen 2.5 elválasztási programkönyvtár az unicode-os elválasztás és a ligatúrát tartalmazó szavak elválasztásának javításával. A ligatúrás fejlesztés derült ki, hogy bizonyos szavaknál, pl. „miért”, hiányozhat az első elválasztási pont, mindez az unicode-os lefthyphenmin, vagyis a balról vett minimális elválasztási távolságot kezelő függvény hibája miatt. A ligatúrák támogatása annyit tesz, hogy három betűt helyettesítő ligatúrák két karakternek számítanak a hyphenmin értékek számításánál (a kétkarakteresek egyet, ami nem igényelt külön fejlesztést, de tesztelési céllal beállítható egy makró, hogy az unicode-os f-ligatúrák annyi karakternek számítsanak, mint amennyit helyettesítenek, pl. az fi-ligatúra kettőt, az ffi-ligatúra hármat). Mindez azért, hogy a fi-atal elválasztás ligatúra esetén ne működjön, de az effi-ciency igen lefthyphenmin=3 elválasztási küszöb esetén is). Ehhez még az OpenOffice.org oldaláról is javítani kell a kódot valószínűleg.

A Szabad magyar szótár új változatának bejelentése is késik, pedig igen jelentősen bővült a szótár. Addig is itt vannak az állományok és a változások listája: https://sourceforge.net/projects/magyarispell/files/Magyar Ispell/1.6/

# Mivel készült?

Szerző: Torma László, 2010. 02. 26.

Korábban úgy terveztem, hogy ha elkészül az FSF.hu Blog, akkor majd írok arról egy blogbejegyzést, hogy hogyan is készült ez az oldal. Aztán rájöttem, hogy ennél sokkal érdekesebb az, hogy mivel készült. Annál is inkább, mert maga az oldal összerakása nem volt különösebben izgalmas, leszámítva az ilyenkor szokásos köröket, mint hogy „Ha átírtam, miért nem változik? Ja, hogy a backupot írtam át… remek…”, és hasonló dolgokat. Ezekkel azonban már mindenki találkozott, aki valaha dolgozott számítógépen, szóval nem különösebben érdekesek. Viszont az, hogy milyen alkalmazások használatával jött létre az oldal, már annál érdekesebb. Már csak azért is, mert a blog.fsf.hu működése, az Alapítvány nevéhez méltón, kizárólag szabad szoftverekkel valósul meg. Érdemes tehát végigtekinteni ezeken a szoftvereken.

A blog.fsf.hu alatt egy szabad blogmotor, a WordPress fut: ez a GPL licenc feltételeinek megfelelően szabadon elérhető bárki számára. Csak lazán kapcsolódik ide, de érdemes megemlíteni, hogy a licenc magyar fordítása is elérhető. A WordPress legfőbb előnye, hogy rendkívül barátságos: könnyen, gyorsan lehet benne jól áttekinthető blogot készíteni, a szerkesztőfelülete pedig szinte kényezteti a szerzőket, éppen csak a vállukat nem nyomkodja gyengéden gépelés közben. Én magam egyébként nagy rajongója vagyok a WordPressnek, és a saját oldalamnál is azt használom.

Az oldal egy Ubuntu 9.10 Desktopon készült el. Szintén csak lazán kapcsolódik a témához, de a Magyar Ubuntu Közösség weboldala, az ubuntu.hu számára az FSF.hu Alapítvány biztosítja a technikai hátteret. Az FSF.hu Blog fejléce GIMP és Inkscape segítségével készült. A GIMP talán az egyik legismertebb szabad szoftver, aminek története összefort a GNU/Linux történetével: viszonylag kevesen tudják, hogy Tux, a Linux kabalapingvinje egy korai (0.54-es) GIMP-pel készült, és Larry Ewing alkotása. Az Inkscape egy kiváló vektorgrafikai alkalmazás, aminek használata szerencsére a hozzám hasonló, grafikához nem különösebben értő laikusok számára sem okoz gondot.

Egy oldalt természetesen tesztelni kell, mielőtt kikerül élesben: én ezt úgy oldottam meg, hogy egy virtuális gépre telepítettem egy Ubuntu 9.10-es kiszolgálót, és először ott próbáltam ki mindent, mielőtt kikerült volna az éles szerverre. Ehhez a KVM virtualizációs megoldást választottam, ugyanis ez gyakorlatilag natív teljesítményt ad a virtuális gépen, és ezt a technológiát a Linux kernel és az Ubuntu egyaránt hivatalosan támogatja. Hasonló megoldást alkalmaz egyébként az FSF.hu Alapítvány szervere, a Barack is, ahol az egyes szolgáltatások szeparálása ugyanezen virtualizációs technikával történik. Maga a KVM használata egyébként rendkívül egyszerű, egyetlen jól paraméterezett parancsot kell kiadni, és onnantól kezdve nagyon kényelmes a használata: egyszerűen átirányítottam a megfelelő portokat a hostgép portjaira, így SSH protokollon keresztül a GNOME asztali környezet saját fájlkezelőjéből, a Nautilusból tudtam rá fájlokat másolgatni, és a böngészőmben néztem a készülő oldalt. Ha pedig konzol kellett, akkor arra szintén ott volt az SSH.

Ha már szóba került a konzol, érdemes megemlíteni, hogy én a saját gépeimen terminált mindig Byobu-val használok. A Byobu a GNU Screen terminál multiplexerre épül, vagyis ez egy olyan eszköz, amivel egyetlen konzolt sokszorozhatunk meg: hasonlóan például a Firefox böngészőhöz, itt is több munkalapunk lehet, amik között egyszerűen tudunk lapozgatni. A Byobu a GNU Screen használatát teszi barátságossá: F2-vel tudunk új lapot nyitni, a nyitott lapok között az F3 és F4 billentyűk között lapozgathatunk. Alulra egyszerűen, menüből beállíthatunk különféle kijelzőket, mint például az aktuális gép IP-címe, vagy a bejelentkezett felhasználó neve. Sőt, ennek az alsó sávnak a színét is ugyanilyen egyszerűen konfigurálhatjuk. Ez azért nagyon hasznos, mert így minden gépen más-más színt beállítva könnyen megelőzhetjük, hogy véletlenül rossz gépben adjunk ki egy parancsot. Természetesen mind a GNU Screen, mind pedig a Byobu szabad szoftver.

Ahhoz, hogy bármilyen munka haladjon, a fentieken túl feltétlenül szükség van még jó hangos zenére is. Mivel pedig a könnyűzene komoly dolog, nagyon nem mindegy, hogy milyen kényelmes az a szoftver, amivel hallgatjuk. Szerencsére GNU/Linuxon rengeteg jó zenelejátszó közül válogathatunk, én személy szerint azonban az Exaile-t preferálom: ez egy Pythonban írt alkalmazás, könnyen áttekinthető és kézre álló felhasználói felülettel. Jól illeszkedik az általam használt rendszerbe, hiszen az üzeneteket az Ubuntu saját értesítési rendszerén, a NotifyOSD-n keresztül jeleníti meg, és GNOME Do segítségével távvezérelhető. Amikor pedig végeztem az aznapra szánt munkával, akkor levezetésképpen játszottam egy kicsit a Mana Worlddel, ami egy nyílt forráskódú MMORPG, vagyis sokrésztvevős, online szerepjáték.

Azt hiszem, ez a kis áttekintés jól mutatja, hogy milyen sokszínű a szabad szoftverek világa. Persze amikor napi szinten használjuk ezeket a programokat, akkor sokszor fel se tűnik: egyszerűen természetesnek vesszük, hogy szól a zene, készül a weboldal, blogokat és mikroblogokat olvasgatunk, csevegünk az ismerőseinkkel, vagyis használjuk a számítógépünket. Néha azonban érdemes egy pillanatra megállni, és visszatekinteni: ezen alkalmazások ugyanis közösségi erőfeszítéssel, a közösség számára jöttek létre. Bár ma már a szabad szoftverek fejlesztésében jelentős szerepet töltenek be a vállalatok, de nem feledhetjük el, hogy mindez közösségi kezdeményezésként indult, és mai napig kulcsfontosságú szerepet tölt be a fejlesztésben a közösség. A szabad szoftvert mi alakítjuk, és értünk van. A szabadság minket szolgál.

# Foo mester Unix koanjai

Szerző: Tímár András, 2010. 02. 24.

Tavaly decemberben kaptunk egy levelet:

Tisztelt Alapítvány!

Láttam, hogy belefogtak Eric Steven Raymond ragyogó írásainak fordításába. Hadd hívjam fel a figyelmet Master Foo rövid történeteire, amelyeket kollégáim körében gyakran idézünk. Mellékelem két fontos epizód fordítását is.

Tisztelettel, Szabó Gergely

Köszönjük ezúton is, ma kitettem a két epizódot. Nagyon régen nem frissítettük már az esr.fsf.hu weboldalt, kicsit háttérbe szorult az évek során. Örömmel látjuk viszont, hogy az emberek tudnak róla, olvassák, és még segítenek is a bővítésében. Valószínűleg ez lesz a működő modell, azaz a közösség által beküldött fordítások ki fognak kerülni, de komolyabb bővítés az Alapítvány részéről a közeli jövőben nem várható.

# Elindult az FSF.hu Blog

Szerző: Admin, 2010. 02. 21.

Elindult az FSF.hu Alapítvány aktivistáinak közösségi blogja, a https://blog.fsf.hu. Az oldal célja, hogy bemutassa az alapítvány aktivistáinak munkáját és életét az érdeklődők számára. Reményeink szerint az oldal betekintést nyújt majd a magyar szabad szoftveres közösség életébe, és egyben ahhoz is hozzájárul majd, hogy a népszerű projektek mögött álló embereket is megismerhessék az oldal látogatói. Ennek megfelelően a szakmai írások mellett terveink szerint személyesebb hangvételű bejegyzések is megjelennek majd.

Az oldal arra is lehetőséget biztosít a látogatók számára, hogy hozzászóljanak a bejegyzésekhez, így bárki elmondhatja a véleményét egy-egy téma kapcsán, vagy éppen kérdést tehet fel. Nem ez az egyetlen publikus csatorna, ami lehetőséget biztosít az FSF.hu Alapítvánnyal kapcsolatos eszmecserére: a szabad szoftveres körökben nagy népszerűségnek örvendő identi.ca mikroblogon megtalálható fsfhu csoport üzeneteit bárki követheti, vagy akár írhat is oda. Bízunk benne, hogy ez a két csatorna segít majd abban, hogy az érdeklődő közönség jobban megismerhesse a munkánkat és minket.